A magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény körül továbbra is kiélezett, jelentős gazdasági és politikai következményekkel fenyegetve Magyarország és az Európai Unió közötti kapcsolatokat. A törvénnyel kapcsolatban Brüsszel komoly aggályokat fogalmazott meg, mivel szerint az nem felel meg az uniós szabályozásnak, különös tekintettel a közbeszerzésekre, az összeférhetetlenségi helyzetekre és az EU-források felhasználására. Mindez pedig több milliárd eurónyi kohéziós forrás elvesztésével fenyeget. Az elmúlt hónapokban azonban a kormány és Bizottság folyamatosan egyeztetett, a magyar fél több módosításról is döntött, de a vita még messze van a megnyugtató lezárástól.
Több tagállam is szigorúbban bánt volna Magyarországgal a jogállamisági eljárásban. Volt olyan ország, amely nem három operatív program 55 százalékát tartotta volna vissza, hanem még az agrártámogatásokat sem fizette volna ki.
Több évnyi kemény munka, kapcsolatépítés és a nemzetközi porondra lépésre való felkészülés szükséges ahhoz, hogy a magyar kis és középvállalatok is sikerrel tudjanak indulni a közvetlen európai uniós támogatásokért – hangzott el a Portfolio, EU Források 2024 konferenciájának panelbeszélgetésén.
A Felzárkózó települések programban több mint százötven kistelepülés lakói kapnak új, vegyes tüzelésű kályhát.
Csaknem kétmilliárd forint európai uniós támogatással bekötőút épül Kecskemét határában összeköttetést teremtve az M5-ös autópályával és a 445-ös főúttal - közölte Kecskemét polgármestere az MTI-vel. Szemereyné Pataki Klaudia elmondta: az útfejlesztésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán 1,937 milliárd forint európai uniós támogatást nyert el a kecskeméti önkormányzat.
155 millió forint vissza nem térítendő pályázati támogatásból folytatódik a Visszhang-domb turisztikai fejlesztése illetve felújítják a Csokonai- és a Dózsa György utca közötti lépcsőt. A munkálatok várhatóan csak a szezon után kezdődnek el – írja az Infostart a Tihanyi Visszhang helyi lapra hivatkozva.
A CYX Kft. olyan intelligens légtisztító-légfertőtlenítő-párásító készüléket fejlesztett, amely hatékonyan és gyorsan meg tudja előzni a koronavírus levegőben való terjedését - közölte a társaság hétfőn.
Miután december 22-én aláírta az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokat rögzítő Partnerségi Megállapodást és a magyar Operatív Programokat is jóváhagyta, elindult egy értelmezési vita arról, hogy végülis milyen feljogosító feltételek miatt mekkora összegű források vannak blokkolva Magyarország felé. Ebben teszünk rendet az alábbi cikkünkkel, gyakorlatilag megismételve a magyar sajtóban elsőként megjelent és pontosnak bizonyuló értesüléseink lényegét.
Az Európai Bizottság szerdai döntésében jelzett ún. horizontális ügyek „három kohéziós program több konkrét célkitűzésére vannak hatással, amelyek főként a felsőoktatást és a kutatást támogató tevékenységekkel, valamint egyes oktatással (pedagógiai anyagok, tanárképzés) és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységekkel vannak összefüggésben”, de „nem érintik a pedagógusbérek támogatását” – jelezte a Portfolio-nak küldött válaszában az Európai Bizottság sajtószolgálata. Teljesen más forrásból úgy értesültünk, hogy a három horizontális ügyünk összesen 2,5-3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk blokkolását jelenti a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett forráson felül mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, és ezek közül messze a legnagyobb blokkolt összeg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok körüli vitához kapcsolódik.
A Portfolio értesüléseivel összhangban a Szabad Európa úgy tudja, hogy az Európai Bizottság a tervek szerint szerdán, de legkésőbb csütörtökön elfogadja a magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot. Kikötik ugyanakkor, hogy csak akkor nyújthat be kifizetési igénylést Brüsszelben a kormány, ha teljesít bizonyos feltételeket.
Bár már hónapok óta intenzív tárgyalások zajlottak a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról, hogy idehaza mit és hogyan kellene megváltoztatni az EU-pénzek kiszabadításához, mégsem tett meg 13 konkrét lépést határidőre a kormány, és az EP felőli nyomásgyakorlás mellett jórészt végül ez vezetett oda, hogy a Bizottság 7,5 milliárd eurónyi forrásunk felfüggesztését javasolta tegnap – derült ki egy most nyilvánosságra hozott brüsszeli anyagból. Mégsem biztos azonban az, hogy valóban ennyi pénzünk ragad be, mert lehet ez akár 11,4 milliárd euró is, vagy akár 7,5 milliárdnál jóval kevesebb is, ugyanis két nagy csavar lehetőségét is látjuk már a történetben.
Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.
Nagy többséggel, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament azt a szigorú határozatot, ami szerint nem elégséges a magyar kormány által vállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési lépés teljesítése még akkor sem, ha azokat maradéktalanul végrehajtaná a kormány. Ezért az EP kemény hozzáállásra szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsot a magyar jogállamisági helyzet, illetve a helyreállítási program kezelésére. Az elfogadott szöveg komoly megkötéseket tartalmaz arra, hogy Magyarország mikor és milyen feltételek után juthatna az új ciklusban EU-pénzekhez, de fontos hozzátenni, hogy a határozat jogilag nem kötelező érvényű a Bizottságra és a Tanácsra. Ezzel együtt mégis kénytelenek részben figyelembe venni annak tartalmát politikai okok miatt.
Az a 17 féle komoly vállalás, amit a magyar kormány megírt az Európai Bizottságnak az uniós pénzosztás rendszerszintű jogállamisági problémáinak orvoslására, elméletileg képes lehet minden aggályt orvosolni, amennyiben minden vállalás jogszabályi szinten is megvalósul, de a puding próbája az evés, így idő lehet szükséges a papíron szép, új szabályok működésének értékelésére is – gyakorlatilag ez a kulcsfontosságú üzenet az 57 oldalas brüsszeli friss határozatból. A vasárnap nyilvánosságra hozott anyag egyúttal kijelöli a magyarországi EU-pénzeknél a két főbb lehetséges utat is. Frissítés! Cikkünk megjelenése után felbukkant a magyar parlament oldalán egy olyan törvénymódosítás, ami a 17 féle vállalásból kettő területen tartalmaz konkrét változtatásokat: egyrészt az OLAF-fal való hatékonyabb együttműködés terén, másrészt a kétharmados törvénnyel védett közérdekű vagyonkezelő alapítványok közbeszerzési és összeférhetetlenségi szabályainál.
Mindössze négy technikai-tartalmi jellegű nyitott kérdés van a 2021-2027-es Partnerségi Megállapodás kapcsán az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokon, illetve ezeken felül egy horizontális jellegű ügy is van, így alapesetben a megállapodás felé haladnak a tárgyalások és az év vége előtt akár még valamennyi pénzt át is utalhat Brüsszel a magyar kormánynak, ha sikerül minden vitás kérdést lezárni – rajzolódik ki az EU-Monitor brüsszeli információiból.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
Az MNB alelnökjelöltjét az Országgyűlés gazdasági bizottsága hallgatja meg.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Hetényi Márkkal beszélgettünk.
Nem hagyják szó nélkül a civilek rakétázását.
Jó hírek is érkeztek azért.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
